Rólunk

A KINCSESKAMERÁT

harminc évnyi – főként ázsiai – hátizsákos kalandozás után, 2012-ben alapította Szabó Zoltán fotóművész, tapasztalt utazó azzal a céllal, hogy ablakot nyisson az általa megismert világokra, hogy egy-egy kultúrában bennfentesként kalauzolja végig a hozzá csatlakozókat. A Kincseskamera fotótúrái három évtized utazós-fotós kincseinek esszenciáját kínálják azoknak a felfedezőknek, akik nem riadnak vissza egy kis kalandtól.

A kivételes képek legritkább esetben jönnek szembe maguktól, ám tapasztalatunk szerint az esélyeket megsokszorozhatjuk terepismerettel, kulturális felkészültséggel, nyelvi és kommunikációs készséggel. A minket választók szerint mi pont ebben vagyunk erősek.

A társasutak rákfenéje, hogy kellő létszám híján a szervezők végül nem indítják el az utat. A Kincseskamera legutóbbi 30 meghirdetett fotótúrája egytől egyig sikeresen megvalósult.

CSAPATUNK

Szabó Zoltán

Szabó Zoltán

túravezető, fotográfus, a Kincseskamera alapítója

Még az egyetemi évek alatt, többhónapos túrákon habarodtam bele a hátizsákos utazásba, egyúttal Ázsiába.

PEDIG MILYEN VISZONTAGSÁGOS VOLT!

Akkoriban diákként napi három dollárból utaztunk, ha már repülőjegyre sem futotta, szárazföldön vágtunk neki, egyszer Pakisztánnak, többször Szibériának. Iránban kamiont stoppoltunk, Bangkok utcáin a legolcsóbb mozgóárusoknál ettünk, Indiában jobbára a veszedelmes csapvizet ittuk, hogy ezzel is spóroljunk, aludtunk a Thar sivatagot átrobogó busz tetején, éjszakáztunk ülések alá dobált szemétben a túlzsúfolt Sanghaj expressz harmadosztályán. Egy hajó gyomrában a Sárga-folyón napokig fetrengtem betegen, keltem át citerázó térdekkel a Nanga Parbat rohanó gleccserpatakja fölött, a guatemalai maja indiánok között megbolhásodtam, Kubában kis híján letartóztattak, sátraztam mínusz harminc fokban a Bajkál jegén, és szenvedtem a Csoma-járta Himalája ötezres, szédítő hágóit.

ÉS MILYEN VARÁZSLATOS VOLT!

A nyitott lelkű hegyi emberek, a lávát hányó Pacaya vulkán testközelből, a zarándokokkal teli szikh Aranytemplom, medvecsapásokon járni a vad szibériai tajgát, és szerelmesnek lenni Quetzaltenangoban! Voltam díszvendég kicsiny tibeti esküvőn, cellatársnak fogadott egy buddhista szerzetes, salsáztam

kubai építőtáborózókkal, és takaróztam csillagokkal a perzsiai Lút sivatag dűnéin.

Diplomaosztóm másnapján szakítottam is a közgazdászsággal – úgy döntöttem, inkább fotográfus leszek és vissza-visszajárok a már ismerős kultúrákba. Azóta harminc év szaladt el, benne egy három éves állami fotóművészeti ösztöndíjjal, tagja lettem a Magyar Fotóművészek Szövetségének és alapítója a Pillanart Magyar Esküvőfotós Szövetségnek. Belefért még félszáz önálló kiállítás, féltucat könyv, rangos sajtófotós és könyvművészeti díjak. Az út porával együtt ragadt rám a nyelvekből is, angol, orosz, spanyol, egy kis perzsa, csipetnyi tibeti.

A három évtizednyi utazás során a Világok arca tekintett vissza rám: vallások, sorsok, arcok, megismételhetetlen tájak. 2012-től ezeknek az utazós-fotós kincseknek az esszenciáját töltögetem bele a KINCSESKAMERA fotótúráiba, immár kényelmesebb keretek között, ám megtartva az igazi utazás savát-borsát és a kalandot.

Amikor itthon vagyok, örömmel fotózom riportos stílusban esküvőket, csak annyit, ami még jól esik.

Újabb kalandokról a mai napig ábrándozom. Egy nap majd beszuszakoljuk a népes családot a Volkswagen kisbuszba és négy keréken vágunk neki Indiának.

Kocsány Kornél

Kocsány Kornél

túravezető, utazó fotográfus

Életemet ma a fotográfia és az utazás tölti ki, ám hosszú és kalandos út vezetett idáig.

A Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok mesterképzése után Európai Uniós munkát vállaltam Brüsszelben, ami kitűnő tapasztalat volt arra, hogy mivel nem szeretnék foglalkozni. A bizonyossághoz, hogy mivel, ahhoz jó messzire el kell távolodnom addigi életemtől.

Az első állomás Nepál volt, ahol négy hónapot töltöttem önkénteskedéssel. Árvaházban foglalkoztam gyerekekkel, és közben utaztam, fényképeztem amennyit csak tudtam. Sok-sok ma is élő kapcsolatot szereztem, s tudat alatt elvetettem a fotográfia iránti rajongásom magvait. A megvilágosodás azonban nem itt, hanem egy négy hónapos dél-amerikai utazás során ért.  A perui esőerdőket járva döntöttem el, hogy megpróbálom fotózással és az utazással kiteljesíteni az életem.

A szakmai tudást a Szellemkép és a MÚOSZ fotós iskolákban szívtam magamba, ezzel egy időben oltódtam be végérvényesen fotográfiával, és azóta nincs megállás. Jelenleg a Kincseskamera fotótúrái mellett a Budapest FotóFesztivál szervezésével, fotóoktatással, szakmai interjúk írásával, illetve angol nyelvi táborok szervezésével foglalkozom. Alapítója és kurátora vagyok a wonderzofphotography, nemzetközi Facebook és Instagram oldalnak, melynek célja a kortárs és klasszikus fotóművészet népszerűsítése.

A fotózás, az utazás, az idegen nyelvek (angol, spanyol, francia, német, orosz, nepáli, perzsa) iránti rajongásom, illetve az, hogy az imádok emberekkel foglalkozni, most egy éles képpé állt össze: az álmom vált valóra azzal, hogy Indiába, Iránba és Nepálba is vezethetek túrákat, s alig várom, hogy másokkal is megízleltessem egy egzotikus kultúra felfedezésének örömét!