Egyetemi éveim alatt, sok-sok álmodozás és tervezgetés után barátaimmal indultunk először Indiába, azzal a céllal, hogy eljussunk a Csoma-járta Himalájába. A külföldiek számára az érzékeny hármashatár zónát (India, Pakisztán, Kína) csupán néhány évvel korábban nyitották meg, Ladakhban még virultak a hagyományos közösségek, művelték a szűken adó földeket, hordták a viseletet és az Indus is még zabolátlanul szelte a Himaláját. Pár évre rá, az ezredfordulót megelőző években a Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjnak köszönhetően háromszor is visszatérhettem és összesen fél évet töltöttem úton, szerény vendégházakban, nyitott szívű családoknál. Analóg filmes korszak volt, feketén-fehéren fotóztam. Holdvilág – Ladak arcképe címmel született belőle könyv.