KIS-TIBET fotótúra
Részletes útleírás
2026. október 17. – november 1.
Időtartam: 16 nap/ 14 éj
Részvételi díj: 1.750 EUR teljes ellátással
Saját (single) szoba felár: 500 EUR
2 repülőjegy + vízum: kb. 400 eFt
Jelentkezési határidő: 2026. február 1.
Csoportlétszám: 8-14 fő – MÁR CSAK 6 HELY VAN!
Szállás: 2 ágyas szoba, hotel ***
Utazás módja: repülő, saját kisbusz
Időtartam: 16 nap/ 14 éj
Részvételi díj: 1.750 EUR teljes ellátással
Saját (single) szoba felár: 500 EUR
2 repülőjegy + vízum: kb. 400 eFt
Jelentkezési határidő: 2026. február 1.
Csoportlétszám: 8-14 fő – MÁR CSAK 6 HELY VAN!
Szállás: 2 ágyas szoba, hotel ***
Utazás módja: repülő, saját kisbusz
RÉSZLETES
ÚTITERV
1. nap: Kiutazás repülővel Delhibe
Menetrend szerinti repülővel indulunk a Liszt Ferenc repülőtérről, átszállással másnap hajnalban érkezünk Delhibe.
2. nap: Repülés a Himalája fölött
Reggel elcsípjük a Delhi-Leh belföldi repülőjáratot, átevickélve a Himalája fő vonulatán Ladakh fővároskájában, Leh-ben (ejtsd: Lé) 3.500 méteres tengerszint feletti magasságon landolunk. Délután az akklimatizáció érdekében jobbára pihenünk.
3. nap: Akklimatizáció és könnyű séta Leh-ben
Csellengünk egyet az óvárosban, hogy első napon se maradjunk képek nélkül. Közben szert teszünk némi ladakhira, ami a következő két hétben annál többet lendíthet a helyiekkel való kommunikációnkon. A mindenre jó dzsulé-t (jelentése: helló, viszlát, köszönöm, kérem) úton-útfélen fogjuk használni – a ladakhiak derűs, melegszívű, vendégszerető emberek.
4. nap: Leh felfedezése, vörösvértestek bejáratása
Felkapaszkodunk az óvároska fölé magasodó lathó-hoz (áldozati épület), ahonnan körpanoráma nyílik a Himalája fenséges hófödte vonulataira. Első tájképeink. Még följebb kapaszkodunk, hogy a Tsemo gompánál (Cemó kolostor), kiengesztelendő a helyi démonokat, felköthessük saját imazászlónkat. (Meg a gatyánkat, hogy bírjuk két héten át szusszal.)
5. nap: Zanszkár canyon, Chilling falu a hegyek mélyén, szállás családoknál
Októberre megszelídülnek a ladakhi folyók, az Indus is türkizben pompázik. Tágas völgyében nyugat felé indulunk kisbuszunkkal. Nimmunál bevesszük magunkat a hegyekbe, hogy a Zanszkár folyó kanyonjában elképesztő sziklaformációk közt egészen Chillingig kanyargózzunk. Szállásunk két éjszakára gazdagon díszített, hagyományos ladakhi házakban lesz, ahol vendéglátó családjaink főztjén keresztül belekóstolhatunk a ladakhi konyhába, amin egykor Csoma is élt. A vacsorát csanggal (szűretlen házi árpasör) öblögetjük.
6. nap: Chilling ötvösmesterei, könnyű túra
A mindössze hét családból, hét házból álló Chilling az elzárt Zanszkár-hegység talpalatnyi fennsíkján, árpaföldek ölelésében fekszik. A nagycsaládnyi házak lakói még hagyományos életmódot folytatnak. A lélegzetelállító fekvésű falucskában őszi sárgásvörösbe öltözött, évszázados barackfák közt teszünk fotós sétákat, közben meglátogatjuk műhelyükben az egykor Nepálból ideköltözött ötvös mesteremberek leszármazottjait, kisebb-nagyobb ötvös remekekre alkudhatunk. A könnyű trekkingre kapható túratásakkal a Zanszkár mellékvölgyében egy szinttel feljebb, a falu fölé emelkedünk tájképezni.
7. nap: Lekir kolostora
A Lekir gompa teraszosan szabdalt, fehérre meszelt épülettömbje már messziről világít a lefutó sziklagerincek szabdalta tájban, tövében sáfrány-arany színű, óriási Csamba (eljövendő Buddha) szobor tornyosul a környező árpaföldek fölé. A kolostor gazdagon díszített évszázados freskókkal és thangkákkal (tekercsfestmény), ez utóbbiakat egy-két mesterember helyben is készíti. A közeli Alchiban, Ladakh legöregebb kolostora melletti motelben éjszakázunk.
8. nap: Alchi belülről, Rizong kolostora, tájképezés a Moonlandnél
Délelőtt a buddhizmussal és annak történetével ismerkedünk, végigjárjuk Alchi ezeréves épületeit, aztán kis kitérőt teszünk Rizong kolostorába. Látványos panoráma úton kanyargunk tovább, Lamayuru határában érintjük a Moonlandnek keresztelt homokkő-tengert, amely szokatlan formáival a tájképezők kedvence.
9. nap: A festői Lamayuru, novíciusok szertartása
Hajnalban tanúi lehetünk a kolostor növendékeinek szertartásának. Ladakh legfestőibb gompája egy homokkő meredélyre épült, páratlan fekvéséből adódóan békaperspektívából és madártávlatból is körbefotózható. Csortenjeit (sztúpa) szigorúan jobb kéz felől körbejárva megpörgethetjük az imamalmokat. A kolostor alatti meszelt falú parasztházak közt jakkal és dzóval (jak és marha keresztezése) is találkozhatunk. Délután az Indus mentén kis kitérővel érünk Takmachikba, rápillanthatunk teraszos árpa földjeire, gyümölcsöseire, a folyó fölött imbolygó függőhídra. Délután látványos panoráma úton kanyargunk tovább, estére térünk vissza bázisunkra, Leh-be.
10. nap: Pihenő Leh-ben
Végre nem kell korán kelni, feltölthetjük testi és lelki akkumulátorainkat, míves tibeti kézművestermékekre alkudhatunk a bazárban, ékszerszép fotóalbumokkal szemezhetünk a könyvesboltban.
11. nap: Khardung-la, csésze tea a világ tetején
A Nubra-völgy felé, északnak indulunk, kisbuszunkkal megmásszuk a Föld legmagasabb autózható hágóját. Az állandóan zord klímájú Khardung-lán 5600 méteren fogunk teázni, a kötelező képek után leereszkedünk a Nubra folyó tágas völgyébe, de útközben legelő jakokra vadászunk. A pakisztáni és kínai határ közelsége miatt a térség India legelzártabb zuga, az utazók számára csak néhány település látogatható, ennek ellenére Nubra lélegzetelállító léptékeivel, kietlen hegyóriásaival, homokdűnéivel, oázisfalvaival és Diskit sasfészekszerű kolostorával a tájképezés paradicsoma.
12. nap: Vad tevék között a Hunder sivatagban, vissza Leh-be
Reggel a szomszédos Hunder szaharaszerű homokdűnéinél fotózunk, kis szerencsével félvad baktriai (kétpúpú) tevékkel is összefuthatunk. A nap hátralevő részét a Leh-be való visszatérésre szánjuk.
13. nap: Indus-völgyi kolostorok: hajnali púdzsa Thikseben, Shey, Chemrey, Stakna
Leh-től egyórás buszozásra magasodnak az Indus-völgy legszebb fekvésű buddhista kolostorai. A legnagyobbal és legnépesebbel kezdjük, Thiksével, ahol már javában folynak az egyházi ünnepségek előkészületei. A kolostor belsejében aranyszínre festett, kétemeletnyi Buddha szobor magasodik. Ebéd után a Shey melletti sajátos hangulatú sztúpatemetőben fotózunk tovább, aztán Chemrey kolostora következik, a napot tájképezéssel zárjuk az elképesztő fekvésű Stakna gompánál.
14. nap: Kolostorfesztivál, maszkos táncok Thiksében
Az utolsó ladakhi napunk is ígéretes, érdemes tartalék memóriakártyával nekivágni. A tibeti holdnaptárnak megfelelően ekkor tartják a kétnapos egyházi ünnepséget, a Thikse Gustort, aminek központi eseménye a misztériumjátékok. A dukangban (szertartásterem) szem- és fültanúi lehetünk a hajnali buddhista púdzsának – torokének, cintányérok, koponyadobok, csontfurulyák. A nap folyamán aztán a lámák apraja-nagyja és a falubéliek százai szoronganak a kolostorudvaron, hogy szemtanúi és részesei lehessenek a nem mindennapi látványosságnak, a chamnak. A cham szerzetesek által előadott színpompás, maszkos táncok sorozata, ami vallási történeteket mesél el a jó gonosz feletti győzelméről.
15. nap: Leh-Delhi, bazározás a fővárosban
A reggeli járattal Delhibe repülünk. Délután a bazárban az utolsó rúpiánkat is ajándékba fektetetjük, lázas csomagolás, éjjel indulunk az Indira Gandhi nemzetközi repülőtérre.
16. nap: Delhi-Budapest
Hajnalban indulunk a reptérre és Isztambulon keresztül délben érkezünk Budapestre.
TUDNIVALÓK
KULTURÁLIS
AJÁNLÓ
FILMEK
Ancient futures – Learning from Ladakh (1993)
Egy norvég antropológus keserédes elemző dokumentumfilmje 1993-ból, amely Ladakh hagyományos, fenntartható társadalmát mutatja be, és rávilágít arra, hogyan veszélyezteti a modernizáció és a globalizáció a helyi közösségek ökológiai egyensúlyát, kulturális identitását és társadalmi összetartását. A film arra ösztönöz, hogy tanuljunk a régió évszázados bölcsességéből, és újraértékeljük a fejlődés valódi jelentését és célját. Az angol nyelvű film itt érhető el.
Az élet vendége – Csoma legendárium
“Kőrösi Csoma Sándor 1819. november 23-án indult el Székelyföldről a magyarok eredetének felkutatására, tizenhárom élő és holt nyelv birtokában.” Szemző Tibor 2003-ban indult el Budapestről Kőrösi Csoma Sándor „eredetének” felkutatására, egy ötfős stáb és két Super 8-as birtokában. Az egykori utazás lélekút lett, s ez az, amit Szemző Tibor egy saját zarándoklat során, rendhagyó eszközökkel rekonstruált. Az élet vendége túl a tényeken, de még a legendákon is túl, a lényeget keresi, hogy rávezessen önmagunkra. A látomásszerű film egyik érdekessége, hogy a háttér narráció azon a húsz nyelven szól, amit Csoma élete során elsajátított.
Powaqquatsi
Jóllehet, nem Tibet tárgyú, ám vizuálisan, vágásban és zeneileg (Philiph Glass) nagyon erős, életem legmeghatározóbb filmje. Ha egyetlen dolgot küldhetnénk üzenetként magunkról az univerzumba, én ezt küldeném. Pedig egyetlen szó sem hangzik el benne. Az első pillanattól szögez a székbe. Godfrey Reggio film trilógiájának (Koyaanisquatsi 1982, Powaqquatsi 1988, Naqoyquatsi 2002) második része. Ha valakinek Baraka utánérzése lenne: a Baraka előtt négy évvel mutatták be.
Szamszára
Ez az első játékfilm, amelyet elejétől a végéig a fenséges Himalájában, a rejtőzködő indiai Ladakhban forgattak, ahol a föld 6.000 méter magasan találkozik az égbolttal. A zord éghajlati viszonyok, s a politikailag érzékeny és elérhetetlen helyszín miatt nem könnyű megközelíteni ezt a vidéket, s miközben sasok keringenek a magasban, a parasztok túlnyomórészt buddhista közösségei, a szerzetesek és a remeték a világtól elzárva élik mindennapi életüket.
A Tibeti Halottaskönyv
A Tibeti Halottaskönyv leírása szerint a haldoklás és a halál utáni állapot állandóan választási lehetőségeket kínál. Vagy belekövesedünk kötődéseinkbe és félelmeinkbe, vagy felismerjük valódi természetünk szabadságát. A Tibeti Halottaskönyv arra tanít minket, hogy ez a lehetőség életünk minden percében nyitva áll. A halálról és a haldoklásról szóló tibeti tanításokat villantja föl a kétrészes dokufilm, amit 1994. telén forgattak Ladakhban.
Zuhanás
Az indiai származású Tarsem Singh mesefilmjének már a készítése is mesébe illő: főszereplőjét hét évig keresték, amíg egy videó mellékszereplőjeként rá nem bukkantak egy hatéves romániai kislányra. A fő cél az volt, hogy a kislány alakítása valóságos legyen és mivel nem tudott angolul, szövegtévesztéseit beépítették a film történetébe. A látványos fantasyt olyan Kincseskamera helyszínenken forgatták, mint Rajasthanban a Jaisalmer Fort, Jaipur Fort, Jaipur csillagvizsgáló, Fatehpur Sikri, Taj Mahal és a jodhpuri Meranghar Fort, illetve Ladakhban a Pangong-tó, Stakna kolostor és Lamayuru “Moonland”. Csak azt sajnáljuk, hogy Perzsia kimaradt, pedig Tarsem Singh gyermekkorát ott töltötte. A mesefilm további érdekessége, hogy míg a kosztümöket fantáziadúsan ötvözi (magyaros hajduruha huszáros zsinórozással!), addig a helyszínek ábrázolásánál nem használtak digitális effektusokat és számítógépes trükköket, azok a valóságban ma is így néznek ki.
Hét év Tibetben
Az izgalmas kalandfilm megtörtént eseményeket dolgoz fel. A világ legnyugodtabb országa zord és mégis fenséges vidéken terül el. Jelenleg csak a hívők szívében él. Tibet önállóságának utolsó éveit tárja elénk a film, amely egy európai ember szemszögéből mutatja be a legendás tájat. 1939-ben, a második világháború előestéjén Heinrich Harrer, a híres osztrák hegymászó elindult, hogy megmássza a Himalája egyik legmagasabb csúcsát, a Nanga Parbatot. A világégés szele utoléri őt és társát, Petert is. Akkor még nem sejtették, hogy egy titokzatos világba csöppennek majd. Útjuk a siker magasából egy angol hadifogolytáborba vezet. Kalandos úton érnek Lhászába, Tibet szent fővárosába, ahol egyedüli idegenekként befogadják őket. A tizennégy éves dalai láma élénk érdeklődést mutat Heinrich iránt. Mivel addig nemigen fordult meg ezen a földön idegen, felkérik az osztrák hegymászót, hogy legyen a láma tanára: tanítsa angolra, földrajzra és a nyugati világ szokásaira. Az önző és arrogáns Heinrich élete is megváltozik a találkozástól…
Kundun
Kundun – ez a legnagyobb tibeti méltóság, a Dalai Láma (vagyis “a Bölcsesség Óceánja”) tibeti neve. A ma is élő Tenzin Gyatso önéletrajzi írásai alapján készült film az eseményeket a főhős gyerekkorától, a magas tisztségre való kiválasztásától követi végig egészen addig a napig, amíg a maoista Kínából kénytelen volt máig tartó száműzetésbe vonulni. Martin Scorsese pompázatos kiállítású, lenyűgözően látványos filmeposza a közelmúlt (és a jelen) történelmének egyik legnagyobb személyiségét hozza közel hozzánk.
Himalája – Az élet sója
A Himalája meredekein, árpaföldek lankái közt, 5000 méter magasban terül el Dolpo tájegysége. Egy kis tibeti faluban járunk. Az ott élő, a zord klímában megedződött emberek egyetlen bevételi forrása a felső-tibeti só. Só, melyet minden évben ők maguk termelnek ki, majd cserélnek el gabonára messze, nagyon messze, a hegyek lábánál, a gazdagon termő nepáli völgyekben. A hosszú, fáradtságos út az otthontól a völgyekig komoly próba elé állítja ezeket az egyszerű, csöndes embereket, akik minden áldott évben a túlélés hőseivé válnak. Hisz vészterhes útjuk során minden lépés halálos lehet. Öregek, nők s gyermekek küzdenek együtt nem csupán saját, de teherhordó jak-társaik sorsáért is. Heteken, hónapokon keresztül gyalogolnak nekifeszülve a szélnek, dacolva a hóviharral és a gleccserek csapdáival. A film a falu agg vezére, Tinle utolsó útját követi nyomon, miközben a felnövekvő fiatalok leckét kapnak bölcsességből s beavatásból. A már-már eposzi vándorlások során nem ritka, hogy hol a megpróbáltatások, hol a szerelmek, hol pedig a generációk közti gyűlölködés tragédiát szülnek, fájdalmasan megosztva a közösséget.
A kis Buddha
Norbu láma kilenc éve keresi mestere reinkarnációját az egész világon. A bölcs tanár Seattle-ben halt meg, ezért fogadja el Norbu a feltételezést, hogy volt mestere reinkarnációja egy amerikai kisfiú: Jesse Conrad. A láma Amerikába utazik, és megismerteti Jesse-vel Sziddhartha herceg életét, a buddhizmus kialakulását. S ahogy a kisfiú a Buddháról szóló könyvet olvassa, úgy jelennek meg a filmvásznon is Buddha életének legfontosabb epizódjai csodálatos, lélegzetelállító képekben.
Isteni játék (The Cup)
A Himalája lábánál egy száműzetésben lévő tibeti kolostorban a szerzetesek az 1998-as labdarúgó világbajnokság mérkőzéseit nézik áhítattal napra-nap – titokban. Ám egy alkalommal egyik feljebbvalójuk rajtacsípi őket, s eltiltja őket a további meccsektől. Mindez a döntő előtt nem sokkal történik. A szerzetesek elhatározzák, hogy ha törik, ha szakad, mindenképpen meg fogják nézi a bajnoki cím sorsát eldöntő mérkőzést…
KÖNYVEK
Baktay Ervin: A világ tetején
Nagy kedvencem, amit időről-időre előveszek Ladakh kapcsán. Baktay 1924-ben térképezte föl és járta végig Csoma útját Kasmirban, Ladakhban és Zanszkárban. Ez még békebeli útleírás: szépirodalom filozófiával és ízes humorral fűszerezve. Online antiváriumokban kapni, a régi díszborítóval érdemes, mert örök szellemi darab.
Szabó Zoltán: Holdvilág – Ladak arcképe
A Holdvilág – Ladak arcképe kötet egzotikus tájra vezet, Kis-Tibet lenyűgöző, földöntúli, érzékfeletti világába. A könyvben szereplő több mint száz fotó fekete-fehér, de mivel a kiadvány duplex nyomással készült, a képek bíbor árnyalattal gazdagodtak, különösen szép hatást (és jelentést) elérve ezáltal. A kötetben a létkerék – az élet létesülésének okait feltáró szimbólum – gördül fejezetről fejezetre. Ez talán ijesztőnek tűnik, de az egyes szövegek közérthetőek, olvasmányosak. Mellettük magyar és külföldi utazók mesélik el, hogy milyennek látták Kis-Tibetet. Az írásokban, a képek és szövegek egymás mellé rendelésében mindvégig meg-megcsillan a humor, hogy ellensúlyozza a fegyelmezett tartalmat. A szerzők így teremtenek egyensúlyt a könyvben. Tengelyt, amin foroghat a kerék.
Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről halálról
Szögyal Rinpocse, Nyugaton élő tibeti buddhista tanító és mester összefoglaló munkája a haldoklásról és a halálról szóló tradicionális tibeti tanokat magyarázza, és veti össze a modern világ halálkutatásaival. A meditáció nagy mestere Nyugaton eddig csak homályosan ismert, átfogó képet ad életről és halálról, kiegészítve A Tibeti Halottaskönyv tanításait. Szögyal Rinpocse az ősi hagyomány egyszerű, de mégis hatásos gyakorlatait mutatja be, amelyeket bárki bármilyen vallási háttérrel elvégezhet, hogy értelmet adjon életének, segítse a haldoklókat és maga is felkészüljön a halálra. A tibeti hagyomány tanításai szerint a halál nagy lehetőség a megvilágosodásra. A halált követő folyamatban rejtett lényegünkkel találkozunk, ha erre felkészülünk, és végig tudjuk követni a folyamatot, akkor ott van a nagy lehetőség.
Thomas Laird: Tibet története – Beszélgetés a Dalai Lámával
Egykoron hatalmas, megközelíthetetlen birodalom, ma függetlenségétől megfosztott tartománya egy másik országnak… Hatmillió ember él a felhők tövében, akiknek a történelme szorosan összefügg a vallásukkal… Ez a gyönyörű szép kötet több évtizedes kutatásból, valamint Őszentségével, a dalai lámával 1997 novembere és 2000 júliusa között Indiában folytatott tizennyolc beszélgetésből született. A szerző harminc évig élt száműzött tibetiek közelében Nepálban, és az elmúlt húsz évben Tibetet is beutazta.
Patrick French: Tibet – Az elveszett ország
Tibet mindig is különleges helyet foglalt el az emberek képzeletében, felszabadításának ügye mellett hollywoodi sztárok és közéleti személyiségek kötelezték el magukat, a száműzetésben élő Dalai Láma pedig a spirituális önmegvalósítás jelképévé vált. A kialakult romantikus kép azonban inkább megakadályozza Tibet és a tibetiek valódi megismerését. A szerző lerántja a leplet a tévhitekről, és a maga nyers valóságában mutatja be ezt a valójában ismeretlen országot és egy olyan nép életét, amely sok év óta kínai elnyomás alatt él. Ez a könyv nem csupán útleírás, napló, valamint múltat és jelent egyaránt feltáró történelmi elemzés, hanem mindenekelőtt kutatás az igazság után.
Helena Norberg-Hodge: Ősi jövendők – Ladak tanításai
Helena Norberg-Hodge a ’70-es évek közepén érkezett a Föld egyik legmagasabban, az észak-indiai Himalájában fekvő országba, Ladakba, ahol mesébe illő társadalmat talált. A szélsőséges időjárási és földrajzi viszonyok ellenére egy virágzó országot, magas kultúrát és boldog embereket. Nagyjából ezzel egy időben azonban megérkezett a „fejlődés” is, s alig két évtized alatt a szemei előtt hullott szét ez a több száz éves kultúra, mely egészen addig nem ismerte az erőszakot, a környezetszennyezést, a stresszt, a munkanélküliséget vagy a szegénységet; amely – ha a társadalmi jólét mutatójaként nem a GDP-t használjuk, hanem értelmes megközelítéseket – környezeti szempontból fenntarthatónak bizonyult, és az emberek boldogok voltak. Hogyan mutathat utat – pláne járható utat – Ladak, számtalan sebből vérző, minden téren válságjeleket mutató, összeomlása előtti utolsó perceiben lévő civilizációnk számára?
Baktay Ervin: Kőrösi Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándor társtalan jelenség nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudomány történetében is. Alig több mint harmincévesen egy délibáb nyomán indult el keleti útjára, hogy felkutassa a magyarság őshazáját. Eredeti célját ugyan nem érte el, de fáradozása mégsem volt hiábavaló: ő volt az első európai, akinek sikerült behatolni a tibeti kultúra ismeretlen világába. Csoma nagy műveivel, Tibeti-Angol Szótárával és Tibeti Nyelvtanával egy teljesen új tudományág, a tibeti filológia alapjait rakta le. Baktay Ervin úgy kalauzol végig bennünket ennek a különös és lenyűgöző életnek az állomásain, hogy a végén szinte magunk előtt látjuk a “keleti nyelvtudomány alapvető nagyságát”.
Heinrich Harrer: Hét év Tibetben – Életem a Dalai Láma udvarában
Ez a méltán világhírű könyv több mint negyven nyelven, számos kiadásban, több millió példányban kelt el világszerte az elmúlt évtizedek során. Míg Európában dúlt a második világháború, az író, Heinrich Harrer, mint szökött hadifogoly több ezer kilométert megtéve a Himaláján keresztül eljut Tibetbe, és annak tiltott fővárosába, Lhászába. Ott tartózkodásának hét éve alatt nemcsak a tibeti népet, kultúrát ismeri és szereti meg, hanem a fiatal, éppen trónra lépő XIV. Dalai Láma személyes barátjává fogadja őt. Azóta is mindketten melegen őrzik szívükben e fiatalkori, különleges találkozás emlékét. Így Harrer nemcsak nagy történelmi idők tanújává válik, hanem a buddhista szemlélet megismerése révén az önmagával szembeni spirituális háborúját is meg kell vívnia. Eljön a kínaiak által régen várt pillanat: elfoglalják Tibetet, és iszonyú pusztítást visznek véghez az országban. Előbb Harrer, majd Őszentsége, a Dalai Láma is az ország elhagyására kényszerül. Heinrich Harrer a tibeti kultúra megmentésének elkötelezett harcosa, élete részévé vált a felismerés, hogy az emberi élet folytatásához szükséges hiteles hagyomány megmegsemmisülése pótolhatatlan veszteség az egész világ számára.
A tibeti Dalai Láma önéletírása: Száműzetésben – szabadon
Ez az elbűvölő, szórakoztató és bölcs könyv a világ egyik legismertebb, ugyanakkor legtitokzatosabb emberének önéletrajza. Tibet vallási vezetője, “istenkirálya”, az “élő buddha” színes, szellemes, művelt ember, aki „istenné válása” ellenére megmaradt a tibeti parasztember fiának, akinek született. Talán éppen ez a titka annak, hogy mára az egyik legnépszerűbb ember a világon. Gondolatainak, politikai szereplésének, de még vallási tanításainak is egyszerűsége és közvetlensége ad hitelt. Személye és sorsa jelképpé lett, ez magyarázza, hogy nagy sikerű filmek (Hét év Tibetben, Kundun) hőseként is találkozhatunk vele. Ez a könyv életének részletes és pontos elbeszélése. De a filmekből is ismert történeteken kívül arról is olvashatunk, mit gondol a dalai láma a nyugati civilizációról, szexualitásról, gyógyászatról, természetről, az ember jövőjéről. Külön fejezet szól a buddhista mágiáról és misztikáról, amelyről még soha ilyen hiteles forrásból nem tájékozódhatott a nyugati világ.
Maradt még kérdésed?
HÍVJ MINKET
+36 20 962 8674
Ha ki vagyunk kapcsolva, akkor éppen úton vagyunk, WhatsAppon mindig elérhetsz.
Ne maradj le!
Hírlevelünkön keresztül az elsők között értesülhetsz
az új fotós túráinkról, itthoni rendezvényeinkről.
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
