Fotótúra Kubában

FOTÓTÚRA KUBÁBAN

Cuba Libre fotósoknak
2018. február 22. – március 5.

Összegzés

Indulás-érkezés: 2018. február 22. – március 5.
Időtartam / Szükséges szabadnapok: 12/8 nap
Részvételi díj: 490 eFt
Repülőjegy, vízum, biztosítások: kb. 230 eFt
Jelentkezési határidő: 2017. december 31.
Csoportlétszám: 8-12 fő – MÁR CSAK 2 HELY VAN!
Szállás: magánházaknál, előfordulhat franciaágy
Utazás módja: repülő, kisbusz, bérelt autó
Ellátás nélkül: szoba reggelivel

ÚTLEÍRÁS

Kuba szinte ostromolja az érzékeket: vakítófehér, pálmafákkal övezett playák, azúrkék tenger, bababútorszín házak, kanárisárga ZIL-ek, vintázs Chevrolet-k, érzéki ritmusok, egzotikus koktélok, legendás szivarok. Időkapszulába zárt szigetnyi kultúra, amit látni kell, míg Fidel grandiózus kisérlete véget nem ér. Egy világjáró fotográfus szakmai vezetésével és terepi fotóoktatásával Te is maradandó képeket hozhatsz haza Kubából.

A fotóstúrát mind logisztikailag, mind szakmailag Szabó Zoltán világjáró fotóművész vezeti. A tapasztalt utazó harminc éve otthonosan mozog egzotikus kultúrákban, több díjnyertes fotóalbumot jelentetett meg, sajtófotó-díjas munkáit félszáz egyéni kiállításon mutatta be, illetve magazinok rendszeresen publikálják. Korábbi, a Kincseskamera fotós túrákon készített képei Fidel grandiózus tervének lenyomatai.

RÉSZLETES PROGRAMUNK

1. nap Feb22. Kiutazás repülővel Havannába, kubai kóstoló
Moszkvai átszállással késő délután érkezünk Havannába, napnyugtakor foglaljuk el szállásunkat Ó-Havanna szívében. Azonmód belekóstolunk Kubába, vacsoránkat a kőhajintásnyira levő, hangulatos étteremben karibi ritmusok mellett költjük el, a hosszú napot mojito és cuba libre koktélokkal búcsúztatjuk.

2. nap Feb23. Ó-Havanna, akklimatizáció Kubában, kolóniális emlékek, az első csobbanás és szivargyújtás
Az óváros felett, családias hotelünk tetőteraszán reggelizünk, amit egzotikus gyümölcslevekkel öblögetünk. Mivel szállásunk ajtaja közvetlenül az álmosan nyüzsgő Havannára nyílik, fotótémáink karnyújtásnyira kínálkoznak: patinás, koloniális bérházak fotogén, afro-kubai lakóikkal, boltosok és (izgő-)mozgóárusok, rózsaszín Moszkvicsok és tekintélyt parancsoló, matuzsálem Buickok. Délelőtt a koloniális spanyol építészet remekeit, középkori tereket és katedrálisait fotózzuk, ebéd után vintázs amerikai taxijainkkal a hűsítő, városzéli playára gördülünk, napfürdőzés és mártózás az azúrkék tengerben. Vacsorára friss halat és rákot kóstolhatunk a helyiek körében is népszerű restiben, késő este pedig meggyújtjuk első szivarjainkat a szállásunk tetőteraszi bárjában.

3.nap Feb24. Havanna belülről: horgászlesen, street fotó
Reggel korán kelünk, hogy a havannai tengerparton a legszebb fényekben vadászhassunk objektívjeinkkel horgászokra, halászokra és zsákmányaikra. Havanna igazi street fotó paradicsom, a kubaiak internet és nézhető tv csatornák híján bőséges szabadidejüket jobbára a négy falon kívül, szomszédok és haverok társaságában múlatják. Az utcákon, közparkokban sakkozók, dominózók hangos kibicek karéjában nyomják a végeláthatatlan partikat. A főváros szívében nincsenek nagy távolságok, gyalog közlekedünk. Este egy szabadtéri salsás mulatóban kötünk ki, megpróbáljuk felvenni a ritmust a helyiekkel.

4.nap Feb25. Trinidad, Kuba kolóniális ékszerdoboza
Délután érkezünk következő állomásunkra, Trinidad szívében, egy tágas magánvillában foglaljuk el szállásunkat. A világörökség városkában mintha a XVIII. században megállították volna az időt, egyike a karibi térség legszebb, szinte érintetlenül megőrzött, spanyol kolóniális településeinek. Élénk színekre pingált porták, kovácsoltvas ablakrácsok, lóháton közlekedő járókelők. Sem optikai szenzor, sem az emberi szem nem képes visszadni Trinidad vibráló színeit, de azért mi kisérletet teszünk rá.

5.nap Feb26. Magyarok menni a la playa avagy barnulás Ancón fehér homokján
Az óvároska kikövezett utcáin a reggel első neszei a lópatkók kopogása, amibe a pékárus rikkancsok kurta szólamai vegyülnek. Kiadós reggeli után Chevrolet-jeinkkkel a közeli Playa Ancónra gördülünk, hogy a déli tengerpart legsimogatóbb, fehér homoksávján töltsük a nap szikrázó óráit. Motorcsónakkal csak egy ugrás a korallzátony, ahol színpompás harajok között kedvünkre „vizipipázhatunk”. A délután fényeit Trinidad mozgalmas utcáin kamatoztatjuk, aztán a zenétől fülledt estébe mártózunk.

6.nap Feb27. Útban Viñales felé, legendás szivarok földjén
Ezen a napon sok-sok kilométer vár ránk, Havanna érintésével Kuba egyetlen autópályáján az ország nyugati szegletébe buszozunk. Amint először feltűnik a rozsdaszín dohányföldeken ökreivel barázdát húzó földműves, szájában az elmaradthatatlan bagóval, biztosak lehetünk abban, hogy a legendás szivarok földjére értünk. Útban Viñales felé meglátogatjuk Pinar del Rio szivarüzemét, ahol a Cohibák, Montecristok, Romeo y Julieták születnek.

7.nap Feb28. Viñales völgye, lóháton a dohányültetvényeken
Az aprócska Viñales Nemzeti Park Kuba leglátványosabb természeti öröksége. A kultúrtáj rászolgált a világörökségi rangra is, a meredek falú, mégis dús növényzettel borított mészkőhegyei (mogoté) lélegzetelállítóan, óriás szalmakazlakként magasodnak a dohányültetvények és az autentikus dohányszárító csűrök fölé. Délután lóháton komótosan poroszkáljuk be a közeli ültetvényeket, avatott vezetőink szemléltetik a dohánytermesztés fázisait, a levelek szárítási-érlelési folyamatát, az igazi kubai szivar sodrásának titkát, amit helyben le is tesztelünk. A tágas dohányszárítók természetes fényében szivarfüstös cowboyainkkal a portréfotózást is gyakorolhatjuk.

8.nap Már1. Cayo Levisa, karibi beachezés szállodasorok nélkül
Vintázs amerikai almendronjainkkal kis autókázás után hajóra szállunk és Cayo Levisa szigetecskén, a térség lejobb playáján szállunk parta, amit a 40-es években Ernest Hemingway fedezett fel magának. A 3 km-es cukorfehér homoksávot, a zafírkék tengert, a pálmafák nyújtota árnyékot édes semmittevéssel / frizbizéssel élvezzük. A szigeten nincsenek szállodasorok, csupán néhány bungaló és egy bár, ahol hibátlan piña coladát és daiquirit kevernek.

9.nap Már2. Szivarmanufaktúra, vissza Havannába, kékóra a Malecónon
Visszatérünk a fővárosba,útközben meglátogatjuk Pinar del Rio szivarüzemét, ahol a Cohibák, Montecristok, Romeo y Julieták születnek. A délutánt fél Havannával egyetemben a Malecón tengerparti sétányon várjuk a nap utolsó fényeit és a kék órát.

10.nap Már3. Havanna kívülről: táncfotózás, box klub, esti képértékelés
Kimozdulunk Havanna turistás kerületéből: reggel nyüzsgő zöldségpiacon portrézunk, majd egy profi kortárs tánccsoport látványos próbáján fotózhatunk, romjaiban is elképesztő színházi díszletek közt. Délután a legnépszerűbb helyi sportból kapunk ízelítőt, egy boxklubot keresünk fel. Búcsúvacsora mojitoval és salsával keverve, aztán a legjobb érlelt Havana Club rumok társaságában friss képeinket értékeljük.

11.nap Már4. Ajándékbeszerzés
Délelőtt feltankolunk a legfinomabb szivarokból, a válogatott rumokból, utolsó pesoinkat ajándékba fektetjük. Ébéd után lázas pakolás, irány a reptér.

12.nap Már5. Hazautazás
Koraesti érkezés Budapestre: édes otthon! – honvágy Kubába.

FONTOS: Amellett, hogy igyekszünk a fenti tervet tartani, váratlan események (Kuba hírhedt elavult járműparkjáról, de pont ezért is látogatunk oda) vagy váratlan lehetőségek átírhatják az eredeti menetrendet. Ilyenkor a túravezetők a lehetőségeikhez képest mindent elkövetnek, hogy ez a legkisebb kellemetlenséggel vagy legnagyobb kellemességgel járjon. Az útiterv tehát hozzávetőleges.

TUDNIVALÓK

Mitől fotótúra?

A túrát kifejezetten fotótémákra állítottuk össze, úgy hogy a legjobb időben és fényekre érkezzünk. Ez olykor kényelmetlenséggel jár (korai kelés, étkezés kimaradása), ezért túráinkat kifejezetten profi fotósoknak, fejlődni vágyó hobbifotósoknak ajánljuk, illetve azoknak, akik ugyan először fognak kezükbe tükörreflexes gépet, ám nyitottak a tanulásra. (Legutóbb pont egy ilyen útitársunkról derült ki, hogy istenadta tehetség!) Hogy kéznél legyen a segítségünk, többnyire csoportban fotózunk, de saját képek érdekében ösztönözzük az egyéni fölfedezést is. Több fotós útitársunk is érett, kerek anyaggal érkezett haza – képeik, kiállításaik azóta járják az országot.

Az utazás előtt felkészítő találkozót, utána pedig képfeldolgozást segítő műhelygyakorlatot tartunk, a kéthetes út során pedig igyekszünk tudásunk javát átadni: hogyan válassz témát, kerülj helyzetbe, kommunikálj, melyik objektívet használd, mi az ütős fotóesszé titka – igényeidhez és technikai szintedhez mérten kaphatsz szakmai segítséget.

Túra nehézsége

Fizikailag könnyű – hétköznapi erőnléttel fotótúránk bárki által teljesíthető, legfeljebb a meleg klíma okozhat kellemetlenséget. Ám lélekben több kitartást kíván: Kuba távolról sem skandináv mintaállam (ezért szeretjük) és olykor benne leszünk a sűrűjében (ezért megyünk), így nem árt, ha túrarésztvevőink jó adag nyitottsággal, rugalmassággal és humorérzékkel megáldottak. Ha európai normákat vársz, a sajátos kubai koktél – a szocialista hiánygazdaság, a vadkapitalizmus és a mañana életérzés ötvözete – kellemetlenség forrása lehet. Lazulj el, élvezd Kubát olyannak, amilyen. Ne majrézz, ha dől a terv, Kubában előbb-utóbb minden elintéződik.

Földrajzi fekvés

A Karib-tenger legnagyobb szigete, csak kicsivel nagyobb, mint hazánk és lakosainak száma is hasonló. Szembetűnő különbség, hogy Kuba 1250 km hosszú és az utak rossz állapota miatt a közlekedés lassú. A két nagyváros, a nyugati Havanna és a keleti Santiago de Cuba közötti 900 km-t közúton 13-14 óra alatt lehet legyőzni.

Időjárás

Kubát két évszak uralja, a forró, páradús és hurrikánveszélyes nyarat a novembertől áprilisig tartó, száraz, kellemesebb tél váltja fel. Még ekkor is 20-30C-ra számíthatunk napközben, csak éjszaka hűlhet 15C-ig.

Kultúra

1959-ben Fidel Castro a forradalommal és a szocializmus bevezetésével egyidejűleg rátette az ujját Kuba pause-gombjára. A gazdaságilag lélegeztetőgépre kötött országban három idilli évtizeden át mindenkinek szólt a Buena Vista Social Club, gomolygott a Cohiba testes füstje és csorgott a mojito, miközben az utcákon az amerikai gyártmányú autópark csendesen vintage korba lépett. A köldökzsinórt biztosító Szovjetunió összeomlásával egyik napról a másikra egy egész ország csődölt be, Fidel feladni kényszerült a forradalom “szocializmus vagy halál” jelmondatát és azóta csigalassúsággal ugyan, de visszavonhatatlanul engedi át a teret a magánszektornak. Azok a vintage autók (Ladákkal és Moszkvicsokkal kiegészülve) még ma is róják az utakat, de a politikai elszigeteltség lazulásával, az egyszeri és megismételhetetlen Kuba napjai meg vannak számlálva, a kubai kultúra várhatóan újra áldozatul esik az amerikai befektetők és a turisták tömeges beözönlésének.

Vízum, biztosítás, vám

A különálló lapra kiállított vízumot belépéskor lepecsételik, az egyik felét elveszik, a másikat az utazás végéig meg kell őrizni, mert kilépéskor kérik. Minden Kubába utazónak rendelkeznie kell utazásbiztosítással (betegség-, baleset-, poggyászbiztosítás), ezt belépéskor ellenőrzhetik.

Elvileg tilos az országba bevinni élelmiszert (kivétel konzerv és szárított élelmiszer), de a határon nem ellenőrzik. Kubából vámmentesen 2 doboz (50 szál) szivart és sok liter rumot (a reptéren is olcsón kapható) lehet kivinni, ugyanez érvényes az itthoni vámnál, igaz, a rum csak 1 literig vámmentes (nem szoktak 2-3 literért szólni).

Utazási iroda

A befizetett pénzed biztonságban tudhatod, mert fotótúráinkat partnerünkkel, az Avenida Travel utazási irodával (MKEH eng. szám: U-000538) együttműködve szervezzük. az utazási szerződést velük kötheted meg, a részvételi díjat hozzájuk fizetheted be, ők gondoskodnak a repülőjegyekről, biztosításokról és útjaink alatt is ők a hátországunk.

Oltások, gyógyszerek

Oltásra nincs szükség a Kubába utazóknak. A szigeten jók a higiéniai és egészségügyi körülmények, de a csapvizet nem ajánljuk, ill. hasmenés előfordulhat. Betegség, baleset esetén a turistáknak kijelölt kórházakat (Cira Garcia Clínica Central) vagy a Servimed orvosi rendelőket kell felkeresni. Az orvosi ellátásért készpénzzel kell fizetni, ha valaki rendelkezik biztosítással, utólag a számláját kifizeti a biztosító. Gyógyszereket a turistáknak kijelölt patikákban lehet megvásárolni, amik jól felszereltek nemzetközileg is ismert orvosságokkal.

Pénz, bank, árszínvonal

Kubában kétféle peso van forgalomban: a kubaik által használt peso cubano, a CUP, ezzel nem nagyon fogunk találkozni, mert jóformán semmit sem kapni érte, és a mindenki által használt peso convertible, a CUC (ejtsd: kuk). A fontosabb termékek kizárólag CUC-ért kaphatók, s az üzletek többsége is ebben számol. 1 CUC=1 euró, 1 CUC=25 CUP, 1 CUP=12 HUF.

Készpénz eurót javaslunk, mert az USD-t átváltáskor 10% büntető illetékkel sújtják. Bankautomatából a készpénzfelvétel nehézkes és drága, NEM használhatók azok a bankkártyák, amelyeket amerikai érdekeltségű pénzintézetek (pl. Citibank, Budapest Bank, American Express) bocsátottak ki. A MasterCard-ot nem fogadják el, a VISA viszont működik (3 %-os kezelési költséggel). A pénzváltásért kb. fél órát sorba kell állni.

Kuba már nem tartozik az olcsó úticélok közé. Jelenleg az országban két gazdaság, a szocialista hiánygazdaság és a (vad)kapitalizmus párhuzamosan működik. (Az előbbit nekünk magyaronak nem kell bemutatni, mi is megtapasztaltuk, mi az a hiánycikk, a valutabolt, az állandó sorbanállás, a kibonthatatlan kóla.) Az állami szektorban előfordulhat, hogy 4 csillagos árért 1 csillagos szolgáltatást kapunk, míg a maszek gazdaság ár-érték aránya általában reális, de ez a magyar árszínvonal FELETT van. Egy átlagos étteremben egy üdítővel megfejelt ebédért 10 CUC-ot kérnek, a legtöbb helyen a palackos víz, üdítő, sör 1-1,5 CUC, a koktél 3 CUC. Cserébe a minőségi rum a boltokban kifejezetten olcsó, az 1 literes Havana Club fajtától függően 5-8 CUC.

Ellátás

A részvételi díj tartalmazza a fotóoktatást, túravezetést, szállást, az étkezések közül a reggelit, illetve a reptéri transzfert, Kubán belüli közlekedést, belépőjegyeket.

A részvételi díj a következőket NEM tartalmazza: nemzetközi repülőjegy és illetéke, vízumdíj, utas- és repjegylemondási biztosítás, étkezés (kivéve reggeli), egyéni programok (búvárkodás, amerikai autós városnézés), extra szolgáltatások (mosoda, internet, alkoholfogyasztás), alkalmi borravalók fotózásért. A kinti költségek fedezésére kb. 500 euró beváltását javasoljuk, ezen felül ajándékokra, szivarra, rumra ki-ki vérmérséklete szerint. A részvételi díj az euró árfolyamához igazodik, ezért indulás előtt jelentős ingadozás esetén korrigáljuk.

Kubában a szolgáltatások hullámzó színvonalúak, az ellátási nehézségek a turistahelyeket is sújthatják.

Felszerelés, öltözködés

Szívesen segítünk abban, hogy felkészültségedhez és igényedhez mérten optimális fotós felszereléssel vágj neki Kubának. Ha vázzal, optikával vagy memóriakártyával erősítenél, van kedvező beszerzési forrásunk, illetve a használt cuccaidat a levelezőlistáinkon meghirdetheted. A fotós hátizsákot nem ajánljuk, inkább oldaltáskával gyere és érdemes laptopot vagy más háttértárat hoznod magaddal.

Jöhetsz gurulós börönddel vagy nagyhátizsákkal, de nem érdemes túlpakolni magad. De hogy semmit se nélkülözz, a pakoláshoz közreadjuk negyedszázada csiszolt útilistánkat. A meleg időjárás (20-30C) miatt nyári ruházattal készülj,  pulóverre, széldzsekire csak éjszakánként, hajnalban és a légkondis buszokon lehet szükség. Szandált, könnyű túracipőt javaslunk. Magánszállásainkon lesz mosatási lehetőség kb. 5 CUC/csomag áron.

A szocialista hiánygazdaságból adódóan jelenleg nehézkesen beszerezhetők a következő cikkek: gyógyszer, papírzsepi, kéztörlő, kézfertőtlenítő folyadék, naptej, szúnyogriasztó, kávé, nescafe, wc papír, tusfürdő, óvszer. WC-papír mindig legyen nálad, mert (szállásainkon kívűl) a WC-ékből ez hiányzik, ahogy a szappan, a melegvíz és néha az ülőke is.

Létszám

A csoportlétszám korlátozott, 8-12 fő, ezért érdemes a helyed mielőbb biztosítanod. Ha későn jelentkezel, a repjegy ára is jelentősen emelkedhet. A jelentkezéssel egyidejüleg felkerülsz a csoport belső levelezőistájára, amin keresztül időben értesítünk az aktuális tennivalókról és felkészítő cikksorozatunkhoz is hozzájuthatsz. Hogy milyen a túránk belülről és hogy tucatnyi fotóst két hét Kuba hogyan kovácsolhat tartós közösséggé, abból werk fotóink sokat elárulhatnak.

Utazás

Budapestről ászállással menetrendszerinti repülőjárattal érkezünk Havannába. A városok közötti hosszabb távokat saját kisbusszal tesszük meg, rövidebb távolságokra 50-es évekbeli vintage amerikai autókon gördülünk. A városokon belül fotótémáink rövidebb-hosszabb sétányira esnek, hogy útközben is tudjunk fotózni, jobbára gyalog közlekedünk. Esetenként a kubaik körében népszerű bicikli taxira vagy lovasfogatra pattanunk.

Szállás

Kerüljük az állami hoteleket, ahol előfordulhat, hogy 4 csillagos árért 1 csillagos szolgáltatást kapunk. Helyette casa-kban, vendégházszerű magánházaknál szállunk meg, ahol a kubaiak mindennapi életébe is bekukkanthatunk. Saját mosdóval-fürdőszobával ellátott 2-ágyas szobákban különágyon alszunk, esetenként 3-4-ágyas szobában vagy franciaágyon.

Az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett a Kubába látogatók száma, ám szálláskapacitásuk nem tud lépést tartani ezzel a népszerűséggel. Annak érdekében, hogy csoportunk ugyanazon a szálláshelyen vagy legalább szomszédos házaknál lehessen, esetenként engednünk kell a kényelmünkből.

Étkezés

A kubai gasztonómia eredendően hálás keveréke a spanyol és az afrikai ízeknek, ám az alapanyagok szűkössége miatt ne számítsunk lakomákra. Jobbára csirke-, és sertéshús a kínálat, halakban, rákban egyenesen dúskálhatunk, ám zöldséggel csehül állnak – vegetáriánusok kifejezetten hátrányban! Köretként rendszerint rizst, babos rizst szolgálnak fel, a burgonya hiánycikk, ezért kivételesen szerencsés esetben találkozhatunk vele. A fűszerezés sem erőssége a kubai konyhának, ha csípősre vágysz, hozz magaddal saját chilit, Tabascot. Reggelinket általában szállásadónk biztosítja, ebédre és vacsorára maszek éttermekbe térünk be, de a fent említetteken túl szélesebb választékra elvétve számíthatunk.

Kárpótlásként gyümölcsökből, gyümölcslevekből nem lesz hiány, sőt italok tekintetében Kuba összehasonlíthatatlanul jobban áll! Frissen facsart gyümölcslevet (jugo) minden szállásunkon kaphatunk reggelire, az éttermekben is rendelhetők, a legelterjedtebb az ananász (piña), a papaja (fruta bomba), a guava (guayaba) és a mangó. Ásványvíz, dobozos Pepsi és Coke, ahogy a két népszerű kubai sör (Cristal, Bucanero) is mindenhol kapható. Az italok sora nem lenne teljes a híres rum, a Havana Club különféle érlelt változatai (az Añejo Especialt ajánljuk) nélkül, nem beszélve a Kubából származó és világkarriert befutott mojito, cuba libre, daiquri, piña colada koktélokról.

Áram, kommunikáció

Kubában 110 V feszültségű hálózat van kiépítve, viszont a hotelekben, és egyre több casa-ban megtalálható már a 220 V is. Manapság a legtöbb digitális fényképezőgép, mobiltelefon, laptop töltője mindkét feszültségen működik, nincs gond, ha ezt a feliratot látod rajtuk: Input AC 110V-240V~50Hz/60Hz. A dugaljakhoz kétvillás (amerikai rendszerű) átalakító adaptert kell vinni, mert eltérő az európai szabványtól. Csak kisteljesítményű készülékek működnek 110 V-ról, hajszárítót tehát nem érdemes hozni.

A magyar mobiltelefonok működnek, a lefedettség jó, de a roaming-díjak magasak. Bejövő híváskor a hívószámot nem mindig jeleníti meg a telefon. Internet kizárólag a nagy hotelek és az állami távközlési cég (Etecsa) üzleteiben van, ezek a wifi hotspotok kilógnak az utcára, ahogy a helyiek is, előre megvásárolt internet kártyával (3 euró/óra) csatlakozhatunk. Kis szerencsével Viberen, Skype-on is beszélhetünk, de a sávszélesség alacsony, inkább levelezésre használható. Kubából várhatóan nem fogsz tudni dolgozni!

Közbiztonság

Kuba biztonságosnak mondható, komfortérzetünk nincs veszélyben. Elvétve előfordulnak zsebtolvajlások, lopások, rablások, bár a kubai politikai rendszer nagyon szigorúan ellenőrzi az élet minden részletét és különösen súlyosan büntetik a turisták rovására elkövetett kihágásokat. Értékeinkre (főleg a fotóscuccra) fokozottan figyelünk, a készpénzt, bankkártyát, útlevelet KIZÁRÓLAG hasitasiban tartjuk, éjszaka csoportosan közlekedünk. Még sosem esett bajunk.

GALÉRIA
TÉRKÉP

1

VENDÉGKÖNYV

Túratársaink írták

Gálfi Böbe

Kuba egyenlő életöröm, mosoly, szenvedély, áramlat és jelenben lét, a rum pedig mindezeket egy üvegcsébe zárja. Aztán kiszabadul a szellem(ünk) a palackból és kreatív fotózásban nyilvánul meg, inspiráló környezetben, remek társaságban, szabad szellemű emberek között. Kuba megérint, kicsit minden út átalakít persze, hozzám tesz, épít, de ennek az országnak a hangulata inkább falakat bontott, belülről, mélyről, finoman, lágyan, észrevétlenül. Aztán azon kapom magam, hogy már a következő utat nézem. A fotós túra egy külön műfaj, nem szabad kihagyni az életünkből.

Gálfi Böbekörnyezetmérnök
Rippl Béla

Sietve, kíváncsian amatőr fotósként érkeztem Kubába. Veletek az eltöltött idő alatt érzékenyebb lettem, minden rezzenésre-mozdulatlanságra, hangra-csendre, fényre-árnyékra. Betekinthettem nyitott ajtókon, ablakokon belső terekbe és félig zárt spaletták mögött rejtőzködő nyílt, őszinte szempárokon keresztül lelkekbe. A végtelen, mégis múló időben igyekeztem szép pillanatokat kiragadni és megörökíteni. Ma már csupán szép emlékek:
szivar, rum…..pontos idő, könyöklés, egyenlőség…..az asztal TÖKÖS legénye…..
…CUBA LIBRE!!!!!
Köszönöm a KINCSEKBEN gazdag KAMERÁS utazást!

Rippl Bélaperegrino
Havasi Raymond

Napfényes tengerparti szálloda, döglés naphosszat a hófehér homokon, sok-sok pohár koktélt szürcsölgetve, légkondicionált turistabuszok, Castro, szivarozó asszonyok tarka népviseletben, rumba meg karneváli hangulat – aki Kubával kapcsolatban ilyesfajta élményekre vágyik, félek, ezen az úton csalódni fog. A szállások színvonala finoman szólva is hullámzó, tengeri fürdőzés az út során néha és leginkább ott, ahol nemhogy koktél, de még édesvíz sincs, obligát kubai látványosságok pedig szisztematikusan messzire elkerülve. Viszont mindenféle kalandok, számos igazi fotótéma vár a résztvevőkre, és végül még az is jól járhat, akinek a fenti Kuba hiányozna, mert megkapja, igaz, kicsit másképpen.

Puccos szálloda helyett testközelből tudhattuk meg, hogyan élnek a kubaiak, mert együtt laktunk velünk – néha szó szerint is. Koktél helyett mindig ott volt a kezünk ügyében egy finom kubai rum tuKolával „színesítve” – az igazi Cuba libre mix, amely minden kényelmetlenséget elsimított. Karneváli hangulat helyett eljutottunk olyan táncpróbára, amelynek kulisszái és táncosai fotógenitásban messze felülmúlták a turistakarneválokat. A turistás Kuba kicsicsázott épületei helyett valódi kubai utcákon jártunk, megörökítve, ahogyan a helyiek élnek. Bár szinte senki sem beszél idegen nyelvet a szigeten, szavak nélkül is megértettük egymást, és a találkozásokból számos remek fénykép született. A leromlottságukban is bájos városok tökéletes hátteret kínáltak ehhez.

Havannában Castro helyett forradalmi graffitiket vadásztunk a szép reggeli fényekben. Nem volt egyszerű, hiszen minden fogadkozás ellenére ott már dúl a majdnem kapitalizmus. Santiagoban vérre (azaz pénzre) menő dominópartiba, profi játékosok közé csöppentünk. Újabb csodás fotótéma. Viñalesben a tündérszép völgyben órákat poroszkáltunk lóháton – pedig előtte senki sem kérdezte, ültünk-e már lovon. Olyan jó szivart még sehol sem kóstoltam, mint a dohányültetvényeken, a büszke helyi macsók között. Ebből is számos portré született.

És azért eljutottunk egy-két tengerpartra is. A legszebbiken koktél nemigen volt, viszont puderfehér karibi homok és kristálytiszta tenger annál inkább. Egy olyan szigeten, amely ötkor bezár. Mesébe illő hely. Na és az utazások! Kubában nem könnyű A-ból B-be jutni, a helyiek többnyire le is mondanak róla. Mi legtöbbször az ásatag 60 éves amerikai autómatuzsálemeken közlekedtünk. Almendron – azaz mandula, formájuk miatt ez a becenév ragadt rájuk. Kényelmetlenek, büdösek, zajosak, viszont tökéletes fotótémák – nem véletlenül fotóztak irigykedve minket a nyugati turistabuszok ablakaiból.

Szóval ez a fotótúra valódi időutazás a lassan (vagy talán egyre gyorsabban) eltűnő igazi Kubáról. Sietni kell ide, mert lehet, hogy néhány év múlva, légkondicionált egyenszállodánk egyenpartját bámulva vágyakozva emlékezhetünk rá, milyenek voltak a kényelmetlen, szűkös szállások, a néhol még meglévő forradalmi plakátok, a színes-szagos almendronok, a barátságos, nem borravalóért modellkedő helyikek – az igazi Kuba feeling. Ma még olyan fotókat lehet készíteni, amin mindez megörökíthető. Érzésem szerint már nem sokáig.

Havasi Raymondkreatív igazgató
Romics Katalin

Bárki aki Kubába indul, tudja hogy nem egyszerű kalandra vállalkozik (hacsaknem egy all inclusive hotelbe akarja elszigetelni magát a helyiektől). Alapvető dolgok hiányát, pl wc deszka, buszpótkerék vagy citrom, viszont könnyen feledteti velünk az egyedi és meghamisítatlan, salsával, old timerekkel, hajcsavarós nőkkel és szivarozva dominizó férfiakkal teli utcákkal, retró kommunizmussal és persze jó sok rummal átitatott hangulat, melyet megörökíteni már csak nagyon rövid ideig van lehetőségünk. Ezeket az utolsó pillanatokat lencsevégre kapni két nagyszerű fotós segítségével, szuper társaságban a reggeaton ritmusára – feledhetetlen élmény.

Romics Katalinközgazdász
AJÁNLÓ

Filmek


Mielőtt leszáll az éj
(Before Night Falls)

A zseniális kubai író, Reinaldo Arenas életének és halálának története: a szülői ház nyomora, a forradalom pezsgése, az üldöztetés, a börtön és a száműzetés. Egy képzőművész filmje egy íróról. Bővebben lásd alább a Könyveknél!


Havanna, szeretlek! (7 days in Havana)

Castro Kubája a végnapjait éli, a Buena Vista Social Club tagjai is már inkább odafent zenélnek, Havanna és az idilli, trópusi ország pedig lassan újra visszazökken a “rendes” kerékvágásba: a gazdag Amerika bűnös és unalmas üdülője lesz ismét. E hét kisfilmből álló szkeccs arra tesz -sikeres- kísérletet, hogy megmutassa, milyen ma ez a város, milyen emberek lakják, milyen a szaga, színei, hangulata.


Havanna, csak oda

Breier Ádám 2016. nyarán forgatott dokumentumfilmjében a 60-as évek óta Kubában élő magyar nők hétköznapjai, reményei és nosztalgiái keverednek hangulatos városképekkel. Az alkotók mindezt némi társadalmi, gazdasági és politikai helyzetvázolással, eligazító feliratokon illesztik kontextusba. És hát igen, Kubában nem könnyű az élet. De külsőségeiben varázslatos. A kissé lerobbant épületek előtt klasszikus amerikai autók és Ladák cirkálnak, salsás jazz itatja át a képeket, fülledt meleg és színorgia keveredik. Viszont az állami élelmiszerellátás akadozik, jegyre adják azt a keveset, az árak csillagászatiak, a keresetek pedig csapnivalók. A hölgyek viszont optimisták.
A film itt látható.


El Tropico (The Lost City)

A film a havannai éjszakában játszódik, a Fidel Castro által 1959. január 1-jén megdöntött Batista-diktatúra utolsó hónapjaiban. A főhős az El Tropico bár tulajdonosa, Fico Fellowe, aki nem tudja visszatartani két öccsét attól, hogy kivegye részét a történelem formálásában. Luis részt vesz az elnöki palota hírhedt ostromán, Ricardo pedig Casto és Che oldalán harcol a dzsungelben. Kuba elképzelhetetlen tánc, zene és szenvedélyes szerelem nélkül. Ficot is megmérgezi a szerelem, ráadásul egy olyan nőbe szeret bele, akit a legokosabb lenne elkerülni. Mikor Fico már nem kívánatos személy Kubában, döntenie kell, hogy mit választ. Amerikát és a biztonságot vagy a szerelmet.


Havanna

Kuba, 1958. decemberében. A felszín alatt forrnak az indulatok, a levegőben lóg a felkelés. Jack, a profi kártyás azonban a velejéig idegenkedik a politikától. Ő kizárólag azért jött Kubába, hogy részt vegyen a “Nagy pókerjátszmában”. A hajón azonban szinte első látásra beleszeret a gyönyörű Robertába. Amikor a nőt – miután forradalmár férjét a katonák a nyílt utcán lelőtték – letartóztatják és megkínozzák, Jack hűvös kívülállását feladva beveti magát, hogy megmentse a lányt…

Könyvek


Reinaldo Arenas: Mielőtt leszáll az éj (Before Night Falls)

Kubával kapcsolatban nem lehet kikerülni Reinaldo Arenast, önéletrajzi regényéről a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa azt mondta, hogy az egyik legmegrendítőbb vallomás, amelyet elnyomásról és lázadásról olvasott. Nagyszabású mű, amely nemcsak egy rendkívüli életutat mutat be, de egy önkényuralmi rendszer mindennapjaiba is bepillantást enged.

Reinaldo Arenas 1943-ban Kubában született, disszidens kubai regényíró és költő. Vidéken, végtelen szegénységben, ám annál nagyobb szabadságban töltött gyermekkora után Castro Kubájában felnőve íróként és homoszexuálisként a cenzúra és az üldöztetés áldozatává vált. Arenast 14 évesen ragadta magával és nevelte fel a forradalom. Húsz évesen jelent meg első regénye, ez az egyetlen könyve, melyet szülőhazájában kiadhatott. Nyolc másik regényét, novelláit és verseit külföldön publikálta, Kubában műveit betiltották. Második, “El Mundo Alucinante” (“Hallucinációk”) című regényét cenzúrázták, majd sikerült Franciaországba csempésznie, ahol 1969-ben a legjobb külföldi regény díját nyerte. Arenas volt az egyetlen kubai író, aki még Kubában élve a forradalmi kormány engedélye nélkül külföldön publikálta egy művét. Ettől kezdve természetesen bujkálnia kellett saját hazájában. 1973-ban letartóztatták, műveit elkobozták, s az El Morro börtönbe csukták, ahol két évet sikerült túlélnie nem politikai foglyok, hanem közönséges bűnözők között úgy, hogy rabtársai feleségeinek és kedveseinek szerelmes leveleket fogalmazott. 1980 májusában Castro minden homoszexuális, szellemi fogyatékos illetve büntetett előéletű személynek lehetővé tette, hogy elhagyja Kubát. Arenas 250 ezer kubaival együtt ekkor hagyta el szülőhazáját. Arenast az Egyesült Államokban sem a Paradicsom várta: azt a fajta szabadságot, amire vágyott, talán sehol sem találta volna meg. Reinaldo Arenas 1990-ben halt meg New Yorkban. Három évvel később adták ki memoárját (“Mielőtt leszáll az éj”), melyet a New York Times könyvkritikai rovata az 1993-as év tíz legjobb könyve közé sorolt.


Norberto Fuentes: Fidel Castro önéletrajza

Norberto Fuentes évekig Fidel Castro közeli barátja és bizalmasa volt. Tudott a kubai titkosszolgálatok minden taktikai lépéséről a forradalmi Kuba legkényesebb hadműveletei során, és olyan iratokhoz férhetett hozzá, melyek tartalma eddig mások számára ismeretlen volt. Kiváltságos nézőpontjánál fogva ugyanakkor jóval többet tár fel a tényeknél: az indítékokat és az indítékokon túl a célokat. A Fuentes által festett portré távol áll attól a misztikus képtől, melyet többek közt maga Fidel is próbál közvetíteni, és feloldja azokat az életrajzi torzításokat, melyeket az őt ócsárló kritikusok próbálnak sugallni. A kötet az utóbbi évtizedek legvitatottabb vezetőjének személyes oldalát tárja elénk, életének minden fontos pillanatában. Fényt derít azokra az eseményekre, melyeket a forradalom romantikája vagy a száműzetésbe kényszerültek éles bírálatai igyekeztek elfedni. Fidel Castro hatalomra kerüléséről és Kuba élén töltött éveiről egy hiteles tanú, az őt legközelebbről ismerő egykori barát tollából olvashatunk az önéletrajzi fikció elbeszélésmódját dokumentumokkal ötvöző pályaképet. A könyv nemzetközi szenzációt keltett. A spanyol El País kritikusa “a kortárs latin-amerikai irodalom remekének” nyilvánította, a német Die Zeit pedig azt írta: “Fuentes könyve valószínűleg hosszú időre a legjobb marad a kubai diktátorról.”



Brian Latell: Kuba Fidel Castro után

A szerzõ, Brian Latell kezdetben a CIA elemzõjeként, majd 1990 és 1994 között az Egyesült Államok kormányának Latin-Amerikáért felelõs nemzetbiztonsági tisztjeként dolgozott. Több mint négy évtizede kíséri figyelemmel a Castro fivérek életét és a kubai forradalom alakulását. E könyvében értõ módon összegzi a Castro-rezsimmel kapcsolatos szakirodalom eredményeit, s ezeket saját kutatási következtetéseivel, hírszerzési iratokkal és magánbeszélgetések során feljegyzett értékes információkkal egészíti ki. Latell kerüli az ítélkezést, egyfelõl lerombolja a hatásvadász nosztalgiával operáló, hazugságokkal és csúsztatásokkal átszott Castro-mítoszt, másfelõl viszont nagyban elõsegíti a kubai történelem legutóbbi hatvan évének elfogulatlan megértését.


Horvát János: Kubai retro

Horvát János, az ismert tv-riporter, újságíró, író és nagykövet így vall Kubáról:
Kuba keretbe foglalja fél évszázados történetemet, havannai diákéveimtől a nagyköveti megbízatásomig. Ezért hát nem véletlen, hogy amikor átléptem a nagykövetség korábbról már jól ismert G utcai kapuját, összeszorult a gyomrom. Nincs másik ország, amelyet ennyire ismernék, és nincs másik ország, amelyet ennyire szeretnék. Szeressék Önök is!

Hogyan lehet egy Castróval vívott pingpongmeccsen interjút nyerni? Valóban gyógyítanak a híres szivarok? Milyen a salsa és a szex? Hogyan bókolnak a kubai férfiak? És mi köze egy dundi fekete macskának a magyar diplomatákhoz? Különös kérdések egy különös országból…
A választ egyvalaki ismerheti igazán: Horvát János. Ő vérbeli Kuba-szakértő, hiszen több mint négy évtizedes ismeretség fűzi a szigetországhoz. Tapasztalatairól, élményeiről szól ez a temperamentumosan csapongó, tárgyilagosan szubjektív hangulatú kalandozás, hiteles, magával ragadó visszaemlékezés. Aki járt már Kubában, újra elmerülhet ezen az egyedi és varázslatos szigeten tett időutazásban, beleszippanthat a permanens forradalmi készültség mágikus levegőjébe – vagy legalábbis, ami még megmaradt belőle. Akinek pedig még nem volt szerencséje a karibi ország földjére lépni, az a könyv lapjain barangolhatja be ezt az izgalmas világot.

LÉGY TE IS AZ ÚTITÁRSUNK!

Három érv, hogy velünk tarts

PROFI KEZEKBEN

Túravezetőd és szakmai segítőd Szabó Zoltán Kelet-járó fotóművész és tapasztalt utazó, aki harminc éve otthonosan mozog Ázsia kultúráiban. A témában díjnyertes könyveket jelentett meg, sajtófotó-díjas munkáit félszáz egyéni kiállításon mutatta be, illetve magazinok rendszeresen publikálják.

VALÓDI FOTÓTÚRA

Mesés képeket ígérünk! A túrákat kifejezetten fotótémákra állítottuk össze, úgy hogy a legjobb időben és fényekre érkezzünk. Az utazást követően képfeldolgozást segítő műhelygyakorlatot tartunk, az út során pedig igényeidhez és technikai szintedhez mérten kaphatsz szakmai segítséget.

UTAZÁSI IRODA

A befizetett pénzed biztonságban tudhatod, mert fotótúráinkat partnerünkkel, az Avenida Travel utazási irodával együttműködve szervezzük. Az utazási szerződést velük kötheted meg, a részvételi díjat hozzájuk fizetheted be és a repülőjegyekről, biztosításokról is ők gondoskodnak.

Otthon a világot ismered meg, utazva önmagadat; mert otthon a súly magadra esik, az úton a világra, s mindig az marad ismeretlen, ahová nézel.   Hamvas Béla